Miért nem beszél senki arról, hogy 6 hónap alatt 56 % emelte a bank a kamat?

Kérem segítsenek tisztázni néhány kérdést.
Ha egyszer nem veheti igénybe az árfolyamrögzítést, az akinek az ingatlan értéke több mint 30 millió forint, jobban mondva „a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan” értéke meghaladja a 30 millió forintot, akkor mit csináljon az, aki felvett mondjuk 5 millió forint hitelt a szülei 50 millió forintos ingatlanjára?
Vagy mi történik azzal, aki adósságrendezés során a lakás és autóhiteleit összevonva felvett pl. 30 millió forint ingatlanfedezetű jelzáloghitelt, de magában a lakóingatlan csak 20 milliót ér és kiegészítő fedezetként be kellett vonnia még egy ingatlant a rokonságból?

Nem igazán tűnik átgondoltnak ez a tervezet, vajon miért nem lehetett a felvett hitelösszeghez kötni az árfolyamgátat, miért kellett ennyire túlbonyolítva egy korábbi, már régen nem aktuális és mérvadó mérőszámhoz kötni?

Köszönettel: Lajos

A mai napon a Parlamentben benyújtásra kerülő árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvényjavaslat feltételében szereplő 3o milliós ingatlan értékhatár milyen alapon lett megállapítva?
Nem látok összefüggést az ingatlan 4 és fél éve történt értékbecslése ( ami a mai napon már régen nem aktuális!) és a most javasolt értékhatár között.Lehet valakinek 3o millió feletti ingatlana, amire a kiszámított akkori törlesztőrészlet vállalható volt ( ma már ez az összeg lényegesen több). Tekintettel arra, hogy akkor is hitel segítségével vette az ingatlant azt mutatja, hogy nem volt más megoldása, és azóta sem lett gazdagabb.
Önök szerint miért esik el az árfolyamgát igénybevételének lehetőségétől az a közszolga,aki rendesen fizeti a törlesztőrészleteket,nagycsaládos, de sem a fizetése, sem a családi pótléka évek óta nem emelkedett.
Nem lehetne a feltétel rendszert egyéb szempontok szerint bővíteni? Például:összes jövedelem,eltartottak száma,jelenlegi törlesztőrészlet összege az előbbiek figyelembe vételével.
Csak a pereskedés lehetősége marad?

Tisztelettel:
Pálfy Ferencné