http://bankometer.hu a kötelező megálló mielőtt bankot választ Wed, 22 Feb 2012 17:14:42 +0000 en hourly 1 http://wordpress.org/?v=3.3.1 http://bankometer.hu/figyelolistan-a-magyar-erste-leany-is/ http://bankometer.hu/figyelolistan-a-magyar-erste-leany-is/#comments Wed, 22 Feb 2012 17:14:42 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3243 Huszonegy közép-kelet-európai, illetve FÁK-térségbeli banki leányvállalat adós- és bankbetét-osztályzatait vette leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá kedd este a Moody's Investors Service, azzal kapcsolatos aggodalmára hivatkozva, hogy gyengül e pénzintézetek tulajdonos bankjainak kapacitása vagy hajlandósága leányvállalataik támogatására. A listán szerepel az Erste magyar érdekeltsége is. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a keddi európai és amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be az intézkedést, amelynek előzményeként, a múlt héten az érintett keleti leánybankok tulajdonos bankjait is leminősítési felülvizsgálat alá vette. A cég intézkedése az Erste Bank Hungary esetében a hosszú lekötésű forint- és devizabetétek "Ba3" szintű osztályzatára vonatkozik, amelynek eddigi negatív kilátását módosította a Moody's leminősítési vizsgálati státusra. A lista A hitelminősítő felülvizsgálata a következő közép-kelet-európai, illetve FÁK-térségbeli leánybankokat érinti (zárójelben a tulajdonos bankok): - Bank Millennium (Banco Comercial Portugues) - Bank Handlowy w Warszawie S.A. (Citigoup) - Forum Bank (Commerzbank) - Banca Comerciala Romana, Ceska Sporitelna, Erste Bank Hungary (Erste Group Bank) - ING Bank Eurasia, ING Bank Slaski (ING Bank) - Banka Intesa Russia, Vseobecna uverova banka (Intesa Sanpaolo) - Ceskoslovenska Obchodni Banka, Ceskoslovenska Obchodna Banka (KBC Bank) - Natixis Bank ZAO (Natixis) - Bank Gospodarki Zywnosciowej (Rabobank) - Raiffeisenbank Bulgaria EAD, Raiffeisen Bank SA, ZAO Raiffeisenbank, Raiffeisen Bank Aval, Raiffeisen Leasing Aval, Tatra Banka (Raiffeisen Bank International) - Komercni Banka (Société Générale). Az okok Indoklásában a Moody's kiemelte azt a véleményét, hogy az európai bankcsoportok működési környezete az elmúlt hónapokban jelentősen romlott. E folyamat fő vezérlő tényezői között említette a cég az euróövezeti válság elhúzódó hátrányos hatásait - amelyek a Moody's szerint különösen megnehezítik az európai bankok működési körülményeit -, az euróövezeti szuverén adósok romló hitelképességét, valamint azokat a komoly kihívásokat, amelyekkel a jelentős tőkepiaci tevékenységet folytató bankok és értékforgalmazó cégek szembesülnek. A hitelminősítő szerint ezek a tényezők rontják a tulajdonos bankok hitelprofilját, és ez hatással van arra a pénzügyi kapacitásra - beleértve a tőke- és finanszírozási forrásokat -, amelyeket e bankok leányvállalataik támogatására tudnak fordítani. A Moody's szerint ezek a kedvezőtlen folyamatok, valamint a szigorúbb szabályozói előírások tőkeforrásaik megerősítésére késztetik a bankokat, és ennek módjai közé tartozik a kitettségek leépítése. Ez az erőfeszítés azt eredményezheti, hogy a tulajdonos bankok saját hazai hálózataikra összpontosítják figyelmüket, és ez csökkentheti hajlandóságukat arra, hogy szűkös tőke- és finanszírozási forrásaikat külföldi leányvállalataik támogatásra használják - áll a Moody's kedd esti londoni elemzésében. A hitelminősítő közölte: ennek megfelelően a felülvizsgálat során felméri az európai tulajdonos bankcsoportok támogatásnyújtási hajlandóságában vagy a támogatásnyújtás valószínűségében bekövetkező esetleges változásokat is. Az előzmények A Moody's a közép-kelet-európai és FÁK-térségi bankokra bejelentett keddi intézkedés előzményeként a múlt héten 16 európai ország összesen 114 bankjára jelentett be leminősítési felülvizsgálatot, szintén arra a véleményére hivatkozva, hogy az euróövezeti válság kedvezőtlen és elhúzódó hatásai nagyon nehéz működési környezetet teremtenek az európai bankok számára. A múlt heti intézkedés érintettjei között van az a 11 európai tulajdonos bank is, amelyek keleti leánybankjait a Moody's kedd este hasonló vizsgálat alá vette. A hónap közepén kezdett tömeges banki felülvizsgálat előzményeként, a múlt hét elején a Moody's kilenc EU-tagállam - köztük nyolc euróövezeti tagország - adósosztályzatát, illetve besorolásainak kilátását rontotta, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai. Ennek az intézkedésnek a keretében a cég Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "Aaa" szuverén besorolásainak kilátását az addigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait pedig visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Az osztrák "Aaa" besorolás kilátásának negatívra rontásához fűzött indoklásában a Moody's kiemelte, hogy az osztrák államra komoly potenciális jövőbeni kötelezettségeket róhat az osztrák bankok kitettsége a közép-, a kelet- és a délkelet-európai térségben. (MTI)]]> http://bankometer.hu/figyelolistan-a-magyar-erste-leany-is/feed/ 0 http://bankometer.hu/jogosan-kapott-a-penzt-az-fhb-az-allamtol/ http://bankometer.hu/jogosan-kapott-a-penzt-az-fhb-az-allamtol/#comments Wed, 22 Feb 2012 16:53:28 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3239 Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta az FHB Bank 30 milliárd forint összegű 2009-es feltőkésítését és a magyar likviditási program alapján a banknak nyújtott közel 120 milliárd forint összegű kölcsönt.  A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy az intézkedések összhangban vannak a bankok válság alatti állami támogatására vonatkozó iránymutatással, mivel a felülvizsgált szerkezetátalakítási terv helyre fogja állítani a bank életképességét, és azt is biztosítja, hogy a támogatás okozta versenytorzulás minimális legyen. Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az aktualizált szerkezetátalakítási terv és a bank által a kapott tőke után fizetendő pótlólagos díj biztosítja, hogy az FHB a későbbiekben állami támogatás nélkül is életképes legyen, és hogy a támogatás okozta versenytorzulás se okozzon problémát.” Magyarország 2011 októberében olyan aktualizált szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely szavatolja az FHB jelzáloglevél-piaci részesedésének és kedvezőtlen árfolyammozgásokkal kapcsolatos kitettségének csökkentését. A banknak sikerült növelnie a lakossági hitelezés terén elért piaci részesedését is. A Bizottság szerint – tekintettel arra, hogy az FHB a magyar lakossági és vállalati piacon csak korlátozott jelentőséggel bír, illetve hogy a tőkeinjekciót követően egy éven belül visszafizette az állami tőkét – a verseny torzításának mértéke csekély. Emellett az államnak fizetett díj összhangban van a Bizottság által 2009 februárjában engedélyezett magyar feltőkésítési és kezességvállalási program kritériumaival. Magyarország 2009. március 25-én a magyar likviditási program keretében 120 milliárd forint összegű középtávú állami hiteltámogatást nyújtott az FHB-nak, amelyet 2009. március 31-én 30 milliárd forint összegű tőkeinjekcióval egészített ki. Az intézkedésekkel a bank fizetőképességét kívánták szavatolni, illetve hogy képes legyen átvészelni a teljes magyar bankszektorban érezhető likviditási problémákat. Az FHB 2010. február 19-én a feltőkésítés teljes összegét visszafizette az államnak. Ezt követően 2010 szeptemberében felvásárolta az Allianz Bankot és hosszú távú stratégiai megállapodást kötött az Allianz Hungária biztosítóval. (Biztosítási Szemle)]]> http://bankometer.hu/jogosan-kapott-a-penzt-az-fhb-az-allamtol/feed/ 0 http://bankometer.hu/vita-az-arfolyamgat-kiterjeszteserol/ http://bankometer.hu/vita-az-arfolyamgat-kiterjeszteserol/#comments Wed, 22 Feb 2012 12:33:22 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3233 A bankok megütközve fogadták Rogán Antal árfolyamrögzítés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amely értelmében nem az ingatlan értékéhez, hanem a felvett hitel mértékéhez kötnék az árfolyamgát igénybevételét, maximálva azt 30 millió forintban. Mindeközben az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága támogatta az indítványt. A hazai bankok egyértelműen a tavaly decemberi megállapodás felrúgásának tartják Rogán Antalnak, a Parlament gazdasági bizottsága elnökének az árfolyamgát igénybevételi lehetőségét kiterjesztő tegnapi javaslatát – írja a Napi Gazdaság mai cikkében. Az indítvány értelmében – amelyről a Bankometer tegnap az egyéb módosítókkal együtt beszámolt – a 30 millió forintos felső értékhatár ne az ingatlan szerződéskori forgalmi értékére, hanem a felvett hitel összegére vonatkozzon. A képviselő szerint a megoldással az érintettek 85-90 százaléka helyett 97 százaléknak nyílna meg a lehetőség az árfolyamrögzítésre. Az MNB korábbi (végtörlesztés előtti) becslése szerint a szerződések 2,1 százaléka van 20-30 millió forint között, ez azonban a teljes hitelállomány 7,2 százalékát, 351 milliárd forintot jelent. A PSZÁF szerint a 160 ezer végtörlesztő, fix árfolyamon számítva 5,5 millió forintot fizetett vissza a január végével lényegében lezárult lehetőséggel élve, így borítékolható, hogy a nagy összegű kölcsönszerződések nem koptak ki aránytalanul nagy mértékben a rendszerből – emeli ki a lap. Azt, hogy a törvényjavaslat az ígéretekhez képest két hetet csúszott (január vége helyett február közepén került az Országgyűlés elé), illetve az árfolyamgát igénybevételének idejét fél évvel kitolták (2016 vége helyett 2017 június végén zárulna), továbbá, hogy a lízingszerződésekre is kiterjedne, a bankok szó nélkül tudomásul vették. Azt azonban már megütközve fogadták, hogy a Magyar Bankszövetség támogatja azt a javaslatot, ami az értékhatár maximuma helyett a hitelösszeg maximuma alapján határolná be a jogosultságot - olvasható a Napi Gazdaságban. A Napi információi szerint a Magyar Bankszövetségnél már ma is egyeztetnek a kérdésről, de döntést a március 5-i elnökségi ülésen hoznak majd. Időközben az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdai ülésén támogatta Rogán Antal javaslatát csakúgy, mint Heintz Tamásnak azt az indítványát, amely értelmében a jen hiteleseknél az árfolyamgát szintjét 2,5 forint helyett 2 forintban határoznák meg. A tegnap benyújtott módosító indítványokról, a Bankometer összefoglalója innen is elérhető, a témáról véleményünk itt olvasható. (Napi, Bankometer)]]> http://bankometer.hu/vita-az-arfolyamgat-kiterjeszteserol/feed/ 0 http://bankometer.hu/mire-eleg-a-gorog-mentocsomag/ http://bankometer.hu/mire-eleg-a-gorog-mentocsomag/#comments Wed, 22 Feb 2012 07:27:36 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3212 Sokakat foglalkoztat a kérdés mennyire lesz tartós a görög helyzet megoldásával együtt érkező fellélegzés a pénzügyi világban vagy másként fogalmazva, valódi megoldás született-e. Lenne bőven tennivaló annak érdekében, hogy tényleg megnyugodhassunk – derül ki a Bruegel főigazgatója, Jean Pisani-Ferry alapblog.hu-nak adott interjújából. Ha az európai politikusok nem beszélnek végre egyenesen választóiknak, és ha nincs mielőbb összeurópai egyeztetés a közös pénzpolitikáról, a megszorítások és a gazdasági élénkítések viszonyáról, akkor az egész euróövezet Görögország sorsára juthat. Az alapblog.hu-nak adott interjúban az egyik legtekintélyesebb európai gazdasági-pénzügyi agytröszt, a Bruegel főigazgatója, Jean Pisani-Ferry sürgeti az uniós vezetőket, mindenekelőtt a német kormányt, hogy legalább annyira koncentráljanak a gazdaságélénkítésre, mint a nemzeti költségvetési hiányok lefaragására. A perifériára szorult, főként dél-európai eurós országok legsúlyosabb gondja szerinte a versenyképesség hiánya, ezt a problémát csak súlyosbítja az, ha minden erejükkel csakis adósságuk lefaragásával kell foglalatoskodniuk. A világhírű tudós-szakértő szerint a Európai Központi Banknak és a Bizottságnak egyaránt hagynia kellene az euró gyengülését, illetve a gazdag észak-európai országokban az infláció növekedését, délen pedig annak csökkenését. (Az uniós döntéshozók Görögország megsegítéséről szóló döntéséről itt olvashat, Jean Pisani-Ferry-vel készült teljes interjú itt érhető el.)]]> http://bankometer.hu/mire-eleg-a-gorog-mentocsomag/feed/ 0 http://bankometer.hu/ket-heten-belul-az-eszkozkezelohoz-kerulhetnek-az-elso-ingatlanok/ http://bankometer.hu/ket-heten-belul-az-eszkozkezelohoz-kerulhetnek-az-elso-ingatlanok/#comments Wed, 22 Feb 2012 06:33:46 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3224 A bankok már januárban kijelölték, mely zálogul szolgáló lakóingatlanokat kényszerértékesítik a negyedévben. A Nemzeti Eszközkezelőnél (NET) viszont csak március elejére várják az első lakások beérkezését. A társaság indulásként nyolcezer lakóingatlan megvásárlásával számolhat – írja a Világgazdaság. Két héten belül beérkezhetnek az első ingatlanok a tavaly létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez – nyilatkozta a lapnak Ternyák Edit a NET szóvivője. A társaság jelenleg 11 munkatársat foglalkoztat, ám a létszám és maga a szervezet a felajánlások ütemezésének, valamint az átadásra szánt ingatlanok számának függvényében módosul majd. Az idei évben ingatlanok megvásárlására a költségvetési törvény szerint 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A bérleti szerződésben a lakástörvény rendelkezései lesznek az irányadók, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a bérleti szerződés felmondható. A bankoknak minden negyedév 15. napjáig kell kijelölniük, hogy mely ingatlanokat kényszerértékesítenek a hitel nem fizetése miatt. A nem teljesítő hitelek biztosítékául felajánlott ingatlanoknak idén negyedévente 3-3, jövőre 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékával tehetik ezt meg. Az érintettek az erről szóló értesítés után kérhetik, hogy ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. megvásárolja, és attól visszabérelhessék. A szóvivő tájékoztatása szerint mindenki ingatlanját megveszik, aki a törvényi feltételeknek megfelel. (Utóbbiak meglétét a hitelező bankok ellenőrzik.) Az adós jogszabályok szerint a szándéknyilatkozatának benyújtásától számítva legfeljebb 90 napon belül bérlővé válik. Ez idő alatt „védettséget élvez”, vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti. A törvényi feltételek értelmében az érintett körbe kerülhetnek azon adósok, akiknél az ingatlan forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, egyéb településeken a 10 millió forintot. A hitelszerződés megkötésekor a banktól kapott kölcsön összege az ingatlan forgalmi értékének 25 és 80 százaléka közé esett. A törvény hatálybalépésekor a hiteladós a lakáshitel-tartozását már legalább 180 napja nem törlesztette, illetve a hitelszerződést 2009. december 30. előtt kötötték. Feltétel továbbá, hogy a lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként, lakásként vagy tanyaként szerepeljen, és a hitel mögött fedezetként csak a megvásárlásra felajánlott ingatlan legyen. Az eszközkezelő korábban közölt információk szerint indulásként 8 ezer, 2014 végéig pedig 25 ezer ingatlan megvásárlásával számolhat. Közben 144 ezer darab, mintegy 700 milliárd forint értékű nem teljesítő jelzálog-fedezetű hitel van. A Magyar Nemzeti Bank tavaly év végén 4927 milliárd forint értékű devizaalapú jelzáloghitelt tartott nyilván. Azok 13,77 százalékát legalább 90 napja nem törlesztették. Ennek a 678,5 milliárd forintos állománynak a 3 százalékának a fedezetét, több mint 20 milliárd forintnyi ingatlant értékesíthetnek a negyedév során. (Világgazdaság)]]> http://bankometer.hu/ket-heten-belul-az-eszkozkezelohoz-kerulhetnek-az-elso-ingatlanok/feed/ 0 http://bankometer.hu/tovabb-bovitenek-az-arfolyamgat-rendszeret/ http://bankometer.hu/tovabb-bovitenek-az-arfolyamgat-rendszeret/#comments Tue, 21 Feb 2012 17:16:31 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3215 Az Országgyűlés ma megkezdte „A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény” módosításának általános vitáját. A nemzetgazgasági miniszter által február 10-én beterjesztett tervezethez eddig 14 módosító indítvány érkezett, amelyek döntő része a jogosultság kiterjesztésére vonatkozik. Egyenlő elbírálást a jen hiteleseknek Heintz Tamás, fideszes képviselő az árfolyamrögzítésnél alkalmazott árfolyamok közül a jennél a tervezetben szereplő 2,5 forintról 2 forintra csökkentené a mértéket. Indoklása szerint ez biztosítaná, hogy a jenhitelesek is megfelelő segítséget kapjanak. Ennek bizonyításaként indoklásában jelezte, hogy míg a svájci frankban eladósodottak törlesztőrészletét a 2008-as árfolyamhoz képest (a 180 forintos árfolyamgát mellett) 121,9 százalékon, az euróban hitelt felvevőkét (250 forintos árfolyamküszöb mellett) 104,9 százalékon rögzítenék, a japán jen adósoknál ez a mérték a tervezett 2,5 forinttal számolva sokkal magasabb, 168,6 százalék lenne. (Az eredeti, tavaly év végéig élő árfolyamrögzítési lehetőségnél is 2 forinton rögzítették a jen árfolyamát, s a végtörlesztés során is ez utóbbi szintet alkalmazták.) Korlát 30 milliónál, de másként Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Németh Zoltán fideszes képviselő közös módosítója, az ingatlanokra vonatkozó korábbi, 30 milliós értékhatár helyett a felvett hitelösszeget maximálná 30 millió forintban. Indoklásként Rogán kedden a Parlamentben elmondta: akinek 30 milliónál magasabb hitele van, nyilván egy jóval nagyobb értékű ingatlannal is rendelkezik, s ha neki probléma ennek a kölcsönnek a törlesztése, még mindig megvan az a lehetősége, hogy a lakását egy kisebb értékűre cserélje, éljen a kedvezményes résztörlesztés lehetőségével, azután pedig esetleg egy másik könnyített fizetési konstrukcióval. Arról is beszámolt, hogy a módosítóról a kormánypárti frakció megkezdte az egyeztetéseket a kabinettel és a bankszövetséggel is. Korábban a Jobbik is hasonló tartalmú módosítót nyújtott be a javaslathoz: Volner János indítványa is eltörölte volna a 30 millió forintos ingatlan értékhatárt, hogy bővítse az új árfolyamgáttal élők körét. Árfolyamgát vállalkozásoknak is Ertsey Katali, LMP-s képviselő indítványa a gyűjtőszámla-hitel konstrukció kiterjesztését javasolja azokra a vállalkozói devizahitelekre is, ahol a fedezet magánszemély tulajdonában álló lakás. Társadalmilag a képviselőasszony indokoltnak tartaná, hogy azok a jellemzően mikró- és kisvállalkozók is igénybe vehessék az árfolyamgát lehetőségét, akik a saját lakásukra vettek fel devizahitelt, hogy vállalkozásukat finanszírozzák. Ez a réteg ugyanis a gazdasági helyzet okán szintén kiszolgáltatott helyzetben van: az árfolyamhatást áraikban érvényesíteni nem tudják, a kedvezőtlen devizaárfolyam pedig nem csak a vállalkozásukat és a fenntartott munkahelyeket, hanem lakhatásukat is veszélyezteti. Ne járjon több kedvezmény a közszolgáknak Szűcs Erika független képviselő több indítványt is benyújtott, amelyek egy része a köztisztviselők plusz kedvezményeit érinti, javaslatai a soron kívüli elbírálásra, illetve a kamatkedvezmény biztosítására vonatkozó részek törlésére vonatkoztak. Emellett valamennyi hiteladósra kiterjesztené a vissza nem térítendő állami támogatás lehetőségét arra az esetre, ha az érintett devizahiteles a munkáltatójánál jelezte végtörlesztési szándékát, de arra nem került sor. A képviselő beadványait sorra azzal indokolta, hogy indokolatlan diszkriminációt jelent a versenyszférában dolgozók számára, ha ezeket a kedvezményeket csak a közalkalmazottak vehetik igénybe. Ingatlanértékesítés pénzintézeti részvétellel Rogán Antal nyújtotta be azt az indítványt is, amely lehetővé tenné, hogy a pénzügyi intézmények részt vehessenek a nehéz helyzetbe került lakáshitel-adósok ingatlanjainak értékesítésében. Rogán Antal a pénzügyi szolgáltatók jogosítványait módosító indítványában emlékeztet rá: a hitelintézeti törvény jelenleg csak a pénzügyi intézmény tulajdonába került fedezeteknél engedi meg a pénzügyi intézmény számára, hogy a veszteségmérséklés érdekében azokat hasznosítsa. A nehéz helyzetbe került, fizetési kötelezettségeinek nem, vagy csak korlátozott mértékben eleget tenni tudó lakáshitel-adósok számára ugyanakkor sok esetben csak olyan megoldás jelenthet kiutat, amely az ingatlan harmadik személy javára történő értékesítésével és a hiteladós által történő visszabérlésével, visszalízingelésével, vagy éppen ingatlancserével jár. Amennyiben a hitelező ezekben a folyamatokban aktívan részt tud venni, mind a hiteladós, mind pedig a saját veszteségei jelentősen csökkenhetnek a gazdasági bizottság elnöke szerint. Előtörlesztés Rogán Antal egy további indítványa a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását előtörlesztésként számoltatná el, míg egy másik javaslata lehetővé tenné, hogy a devizahitelek kiváltására felvett forintkölcsönöket ki lehessen váltani lakás-előtakarékossági szerződés felhasználásával is. Árfolyamgát-szimulátor A Bankometer innen is elérhető szimulátorának segítségével modellezheti, hogy svájci frank alapú hitel esetén adott árfolyam, illetve kamatfeltételek mellett miként alakulna a jövőben törlesztőrészlete, illetve kölcsöne teljes költsége, ha belépne az árfolyamgát rendszerbe. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a szimulátor a törvénytervezetben szereplő előírásokra épül, amelyeket a Parlament még nem fogadott el. (Bankometer)]]> http://bankometer.hu/tovabb-bovitenek-az-arfolyamgat-rendszeret/feed/ 0 http://bankometer.hu/megallapodtak-mentik-a-gorogoket/ http://bankometer.hu/megallapodtak-mentik-a-gorogoket/#comments Tue, 21 Feb 2012 12:51:28 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3204 Bár Görögország messze van, s a magyar megtakarítók, hitelesek úgy érezhetik, hogy életüket kevéssé befolyásolják közvetlenül a brüsszeli döntések, ez most nem feltétlenül igaz. Az, hogy az elmúlt időszakban a forint képes volt érdemben erősödni a vezető devizákkal szemben csak részben volt annak köszönhető, hogy a magyar döntéshozók változtattak a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni hozzáállásukon, legalább ilyen szerepe volt abban a nemzetközi befektetői félelmek – elsősorban a kontrollálatlan görög csőddel kapcsolatos aggályok – mérséklődésének. Érdemes tehát kicsit elidőzni a kérdéskör mellett, s megnézni miről is szól az egyezség. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei kedd hajnalban megállapodtak a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagban, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra történő leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről. Ezenkívül Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A megállapodás Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben. Indulhat a kötvénycsere Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke szerint a mostani megállapodás megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. Az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba: megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban - a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Ugyanakkor külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt pénzek elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie. IMF-feltételek Az IMF egyébként is feltételekhez köti a mentőcsomaghoz történő hozzájárulás mértékét, amiről várhatóan március második hetében fog dönteni a szervezet igazgatótanácsa. Christine Lagarde vezérigazgató szerint az IMF nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére. Az IMF szakértői úgy látják, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert állandó válságkezelési rendszerben előirányzott 500 milliárd euró nem lesz elegendő. Ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további összegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz. Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF. Aggályok Vannak kétkedő hangok is a kedd hajnali megállapodás várható eredményeit illetően: londoni elemzők szerint "erősen feltételes" a görög adósságráta-cél elérése, mivel az több feltételezett tényező megvalósulásától is erőteljesen függ. Szerintük változatlanul kérdéses még az is, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhat-e. A Financial Times keddi számában pedig egy "szigorúan bizalmas" jelentésből idézett, ebben az állt, hogy Görögországnak még további segélycsomagokra lehet szüksége. Az euróövezeti pénzügyminiszterek számára összeállított dokumentum szerint a görög mentőprogram "messze letért" a kívánt pályáról, és a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy az ország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből. Görögországnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, mivel hamarosan lejár egy 14,5 milliárd eurós tartozása. Ez már a második mentőcsomag Görögország számára, amely 2010 májusában az euróövezeti tagországok kormányaival és az IMF-fel kötött kétoldalú hitelmegállapodások révén összesen 110 milliárd euróhoz jutott.(MTI, Bankometer)]]> http://bankometer.hu/megallapodtak-mentik-a-gorogoket/feed/ 0 http://bankometer.hu/ennyi-kart-okoztak-tavaly-a-kiberbunozok/ http://bankometer.hu/ennyi-kart-okoztak-tavaly-a-kiberbunozok/#comments Tue, 21 Feb 2012 10:52:57 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3199 Magyarországon mintegy 900 ezer felnőtt esett áldozatul tavaly online bűncselekménynek, ami 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a legnagyobb visszaélések bankkártyákkal történtek, a támadások összesen 21 milliárd forint veszteséget okoztak az áldozatoknak. A Symantec fogyasztói üzletága a Norton, partnerével a Symmetria Kft.-vel, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) együttműködésével közösen összegezte az elmúlt évek kiberbűnözési helyzetét kedden Budapesten sajtótájékoztatón: az adatok szerint az elmúlt három évben fokozatosan, 2009-hez képest 63 százalékkal nőtt az online visszaélésekre vonatkozó lakossági bejelentések száma 2011-ben. A bejelentések egyharmada bűncselekmény Az online bűncselekménynél a rendőrség a Btk. alapján különbözteti meg az eseteket: rendszer elleni támadások, internetes csalások, adathalászat, szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények, egyéb feltörések, zaklatások, bankkártyás visszaélések és pedofília. Pál Tamás, a BRFK számítógépes bűnözés elleni alosztályának vezetője elmondta, a Magyarországon elkövetett kiberbűnözésre vonatkozó adatokat 2008 óta gyűjtik, ekkor alakult meg az alosztály. A lakossági bejelentéseknek csak a harmada tartozik az érvényes online bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá, míg kétharmada káros tartalmakra vonatkozik. Ezek ugyan nem mindig számítanak bűncselekménynek, de már sérthetik az egyén vallási, etnikai hovatartozását, illetve személyiségi jogait. Pál Tamás aláhúzta, a rendőrség segít a közösségi médiára feltett sértő képek, videók eltávolításában is, együttműködik jogi, illetve civil és állami szervezetekkel, ha szükséges kapcsolatba lép a gyakran külföldi tulajdonban lévő üzemeltetőkkel. A vírusok és kártevők az élen A Symantec által minden évben kiadott átfogó kiberbűnözési elemzés szerint az online bűnözés folyamatosan bővül. A 2011-es riport szerint több mint 286 millió egyedi rosszindulatú program működött világszerte, ami 19 százalékkal több a 2009-esnél, amikor a károkozók száma 240 millió volt. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen, ezek teszik ki a rosszindulatú programok 60 százalékát. Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője elmondta, kémprogramok általában hasonló forgatókönyv alapján működnek: vagy egy ingyenesen letölthető program mellé fűzik a károkozókat, vagy egy felugró (pop-up) ablakon hívják fel a figyelmet egy nagyon kedvező vagy ingyenes ajánlatra. Ezekhez általában egy "igen", illetve "nem" opció is tartozik, amelyre ha a felhasználó rákattint elindítja a vírus letöltését, amelyik aztán adatok gyűjt a felhasználó tevékenységéről, például a bankkártyájáról és a jelszavakról. Egyre gyakoribbak a mobiltámadások A bűnözők egyre inkább veszélyeztetik a mobiltelefonokat is: a mobiltámadások 42 százalékkal nőttek 2009-hez képest. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma eközben 115-ről 163-ra nőtt. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya teszi lehetővé leginkább a számítógépes bűnözés növekedését, alátámasztja ezt az is, hogy a magyar felnőttek 37 százaléka semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében. Kiss Tamás, a Symmetria vezető biztonsági szakembere elmondta, az okostelefonokat célzó mobiltámadások esetében egyre gyakrabban fordulnak elő az olyan ingyenes wi-fi hotspotok, amelyekhez rácsatlakozva a felhasználók nagy árat fizethetnek. Ennél a csapdánál gyakran fordul elő, hogy adatcsomag-monitoring szolgáltatást vásárolnak a kiberbűnözők, amellyel sikeresen lehallgathatják a felhasználók hívásait, illetve ellophatják a felhasználók nem titkosított jelszavait. Egy lépéssel a bűnüldözők előtt... A szakértők egyetértettek abban is, hogy alig lehet korlátozni a kiberbűnözést, mivel az elkövetők egy lépéssel mindig előrébb járnak a nyomozási technikáknál, illetve legtöbbször a bűnözők határokat átívelően követnek el bűncselekményeket, s így lehetetlenné teszik az eljárást. Ezért fontos, hogy a felhasználók elővigyázatosabbak legyenek, illetve rendelkezzenek olyan védelmi szoftverekkel, amelyek már a legkifinomultabb támadásokat is kiszűrik. A tudatosság és a cselekvés között azonban nagy az eltérés, amit mutat az is, hogy míg a válaszadók 74 százaléka azt mondta, tisztában van a kiberbűnözéssel, 41 százalékuk nem rendelkezik naprakész biztonsági szoftverekkel. (MTI)]]> http://bankometer.hu/ennyi-kart-okoztak-tavaly-a-kiberbunozok/feed/ 0 http://bankometer.hu/kezdodik-a-vita-a-parlamentben-az-arfolyamrogzitesrol/ http://bankometer.hu/kezdodik-a-vita-a-parlamentben-az-arfolyamrogzitesrol/#comments Tue, 21 Feb 2012 10:36:01 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3196 Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslatot. A Tisztelt Ház keddi első napirendi pontja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvénymódosítás, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyez. E szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában. A törvénytervezet hatálybalépésnek tervezett időpontja 2012. Április 1. A törvénytervezethez, amelyet február 10-én nyujtott be a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek eddig egyetlen módosító javaslat érkezett, az amely a 30 milliós korlát eltörlését indítványozza. Az árfolyamgát szinte minden devizahitellel rendelkező számára kedvező megoldás lehet: a Bankometer számításairól itt olvashat, árfolyamgát-szimulátorunk, amellyel modellezhető, hogy adott devizaárfolyam és kamatfeltételek mellett hogyan alakulnának a törlesztőrészletek, illetve a hitel teljes költsége, innen is elérhető. (MTI, Bankometer)]]> http://bankometer.hu/kezdodik-a-vita-a-parlamentben-az-arfolyamrogzitesrol/feed/ 0 http://bankometer.hu/mit-gondol-az-alapkamatrol-a-jegybankar/ http://bankometer.hu/mit-gondol-az-alapkamatrol-a-jegybankar/#comments Tue, 21 Feb 2012 07:06:42 +0000 ntk http://bankometer.hu/?p=3192 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának "észben kell tartania" a forint erősödését és a piaci feszültségek enyhülését, amikor kamatdöntő ülést tart februárban - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. A jegybankár, aki a legutóbbi ülésen az elnökkel és a másik alelnökkel együtt alulmaradt kamatemelési javaslatával a tartásra szavazókkal szemben, elmondta: azért érveltek a kamatszint növelése mellett, mivel az támaszt adhatott volna a magyar eszközöknek, amíg a kormány lefolytatja a - potenciálisan elhúzódó és kockázatos - tárgyalási folyamatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. Karvalits Ferenc szerint azok, akik tartás mellett érveltek, úgy ítélték meg, hogy a kormány elkötelezettsége a megállapodás mellett garancia arra, hogy létre is jön. A piacok stabilizálódtak Az IMF/EU megállapodás, illetve a tárgyalási folyamat az alelnök által elmondottak szerint fontos, ám nem az egyetlen lényeges része lesz a közeljövő döntéshozatalát befolyásoló tényezőknek. A külső kockázati tényezők, a belső gazdaság, ahogy az inflációs pálya alakulása is hatással lesz a kamatdöntésekre – hangsúlyozta Karvalits Ferenc. A piacok mindazonáltal stabilizálódtak január óta. A kötvényhozamok csökkentek, a forint tovább erősödött, és a jelenlegi 290 forint körüli szint azt jelenti, hogy már hosszabb ideje 300 forint alatt van az európai fizetőeszköz jegyzése. Részben ennek köszönhető, hogy a csereügyletek piacán korábban tapasztalt feszültségek is enyhültek - mondta a közgazdász. Úgy fogalmazott, "ezek általános javulást jeleznek a kockázati prémiumban, amit nyilvánvalóan észben kell tartanunk a következő, február végi kamatdöntő ülésen". Túl sok a bizonytalansági tényező Az esetleges jövőbeli, sikeres megállapodás utáni kamatcsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva abbéli véleményének adott hangot, hogy az ilyen kérdések megválaszolásához még túl sok a bizonytalan tényező, mind a belső, mind a külső trendeket figyelembe véve. A márciusi inflációs jelentés mindazonáltal megmutatja majd, hogy ezek a trendek mit tesznek lehetővé - tette hozzá. Karvalits Ferenc a januári tartást értékelve elmondta: végső soron igazolódik a döntés, hiszen a piac kedvezően fogadta a lépést. "Visszatekintve, a tovább javuló külső kockázati környezet, illetve a kamattartás piaci fogadtatása együttesen azt mutatták, hogy a döntés fenntartható volt" - fogalmazott. "Mi, akik az emelésre szavaztunk, óvatosan próbáltunk előrehaladni, (...) aminek nyilván megvan az ára" - tette hozzá. Kulcsfontosságú a hosszú távú növekedés biztosítása Az interjúban a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodás nehézségeire hívta fel a figyelmet Karvalits Ferenc, aki ezt azzal indokolta, hogy az IMF bizonyítékát akarja majd látni annak, hogy Magyarország képes lesz gyorsabb hosszú távú növekedési ütemet elérni, és adósságát fenntartható pályára tudja állítani. "Látva az IMF javaslatait a négyes cikkely szerinti országjelentésben, és látva az EU elvárásait, úgy gondolom, hogy a megállapodást nagyon komoly gazdaságpolitikai egyeztetések és viták előzik majd meg" - mondta a jegybanki szakember. A hosszú távú növekedési ütemnek kulcsfontosságú szerepe lesz a tárgyalások során az alelnök szerint. "Az IMF látni akarja azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek megváltoztatják a kormány gazdaságpolitikájának irányát, és amelyek gyorsabb növekedési ütemet biztosítanak" - mondta az MNB alelnöke. (MTI)  ]]> http://bankometer.hu/mit-gondol-az-alapkamatrol-a-jegybankar/feed/ 0