Az adó – amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma – havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.

A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük.

Évi 44,4 milliárd bevétel

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel – a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével – érhető el. A tárcavezető ugyanakkor indoklásában is hangsúlyozta, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó – bár ebben az még érvényben van – 2013. január 1-jétől megszűnik. A telefonadó melletti érvként hozta fel Matolcsy György, hogy az adórendszerben a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen.

A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol.

Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el.

Javult a szektor adópozíciója

A gazdasági tárca korábban úgy foglalt állást, hogy az új adó ellenére némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója a következő évtől, mivel a távközlési szolgáltatóknak nem kell 51 milliárd forint különadót fizetni. Azt is kiemelték, hogy az adó – amely először a Széll Kálmán-terv új változatában szerepelt – forgalmi jellegű, nem a nyereséget terheli.

A cégek másként látják

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös javaslatot nyújtott be, azt kezdeményezve, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig legfeljebb 1.400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna, álláspontjuk ugyanakkor változatlanul az, hogy az új adó nem szolgálja az ország érdekeit, és aránytalan terhet ró a távközlési szolgáltatásokra.

A Telenor időközben már jelezte, hogy mindaddig érvényesíteni fogja áraiban az új percalapú távközlési adót, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik.

A Vodafone Magyarország azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta “a szükséges döntéseket”. A társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik, és szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni – olvasható közleményükben.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen pedig úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág minden szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adóról. (MTI)

Jelenleg két bank között általában másnapra teljesülnek a megbízások, az esztendő közepétől azonban az elektronikus úton kezdeményezett belföldi forint átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani. A pénznek 4 órán belül meg kell érkeznie a címzettekhez.

Ahol gyorsítani kell

A 4 órás szabály minden elektronikusan indított forintban történő, a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind a fizető mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást. Ilyen az egyszeri, a csoportos és a rendszeres (állandó) átutalási megbízás. A papír alapon indított tranzakcióknál pedig a pénzintézetek maguk dönthetik el, hogy biztosítják a napközbeni átutalás lehetőségét ügyfeleiknek vagy sem.

Az ügyleteket a szolgáltatók napi 5 ciklusban számolják el, amelyek 8.30-tól két óránként követik egymást. Aznapi benyújtásra végső határidőt a pénzintézetek – adott korlátok között – maguk határozhatják meg majd.

A rendszer kiépítése – amelyet egyébként a Magyar Nemzeti Bank a hazai pénzpiac az elmúlt 15 évének legnagyobb fejlesztéseként értékel – komoly beruházásokat igényelt a piaci szereplőktől, amelyet áraikban is érvényesíthetnének, ám a jegybank az előzetes anyagokban úgy becsülte, hogy ennek mértéke nem lesz jelentős. (A rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdésekről a jegybank honlapján lehet részletesen tájékozódni.)

A bankok április végéig közzétették az ehhez kapcsolódó kondíciós listákat, amelyeket átböngészve úgy tűnik valóban visszafogták magukat a pénzintézetek a költségek áthárításában. (Legalábbis ezen a területen. Általánosságban ugyanis a bankszámla-költségek és –díjak folyamatosan emelkedő trendje figyelhető meg.)

Mérsékelt díjemelés, eltérő befogadási határidők

Több olyan nagybank – egyebek mellett a Budapest Bank, az Erste, az MKB – van például, amely egyáltalán nem élt az emelés lehetőségével a már közzétett, július elejével hatályos kondíciós listák szerint. Az ügyfelek szempontjából pozitívumként értékelhető továbbá, hogy a papír alapon benyújtott megbízásoknál is több pénzintézet biztosítja a napközbeni átutalás lehetőségét. Az egyes megbízás típusokra vonatkozó befogadási határidők ugyanakkor igen eltérőek. Ez utóbbira érdemes tehát figyelni, mert az ezen időpontok után indított tranzakciók csak másnap (nap közben, s nem a mostanihoz hasonlóan éjszaka) teljesülnek majd.

A Budapest Banknál a papíralapú megbízásokat legkésőbb 15 óráig lehet majd júliustól aznapi teljesítéssel leadni. Üzleti Terminálon, Internetbankon, illetve TeleBankon keresztül indított megbízásoknál bankon belül 18, más banknál vezetett számlára 15:30 lesz a benyújtási határidő. Az Erste a papír alapúaknál hétfőtől csütörtökig 14, pénteken 12 óra, a TeleBank automatán kódolt utalásnál 15:30, a TeleBank ügyintézőn keresztül leadott hétfőtől csütörtökig 17:00, pénteken 15:00, a NetBankon keresztül indított tranzakcióknál 18 órára tette júliustól a benyújtási határidőt.

Mérsékelt díjváltoztatás volt ugyanakkor megfigyelhető az OTP-nél, az FHB-nál, ám e két pénzintézetnél (s a pénzügyi szolgáltatóknál általában is) a szolgáltatási csomagokat egészében érdemes áttekinteni az elmúlt időszakokban ugyanis komoly mértékben átalakult a költségek és kedvezmények rendszere. (Bankometer)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010 második felében vizsgálta meg több magánnyugdíjpénztár befektetési, vagyonkezelési tevékenységét. Ennek során megállapította: a vagyonkezelői szolgáltatásokért fizetett díjakkal kapcsolatban négy magánnyugdíjpénztár és vagyonkezelőik többször megsértették a jogszabályokat. A PSZÁF az érintett pénztáraknak határozatokban írta elő: mutassák ki és fizessék vissza tagjaiknak az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltségeket, miután azokat érvényesítették vagyonkezelőikkel szemben.

A felügyeleti kötelezés nyomán az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár valamint az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (az alapkezelőikkel történt elszámolás után) már visszafizette tagjainak a korábban elvont összegeket.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár a felügyeleti határozatot követően keresetet nyújtott be a bírósághoz a PSZÁF intézkedésének felülvizsgálatát és végrehajtásának felfüggesztését kérve, azonban 2012. április 6-án benyújtotta a PSZÁF-hoz azt a kimutatást, amelyre a határozat kötelezte, és amelynek alapján a vagyonkezelő mintegy 600 millió forint visszatérítésére vállalt kötelezettséget volt és jelenlegi tagjai számára. A PSZÁF elfogadta azt a magánnyugdíjpénztár által beadott ütemtervet is, amely alapján az OTP Magánnyugdíjpénztár visszatéríti az összeget. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a pénztár honlapján teszi közzé. Mivel a magánnyugdíjpénztár teljesítette a PSZÁF kötelezéseit, a felek kérése nyomán a bíróság megszüntette az ügy kapcsán indított közigazgatási pert.

Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár közigazgatási perben támadta meg a felügyeleti határozatot, az első fokú eljárást a PSZÁF nyerte meg. Jelenleg így immár e pénztár az egyetlen, amelyik nem teljesítette önkéntesen a PSZÁF határozatát. (PSZÁF)

Az Index értesülései szerint az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank négymilliárd forintot adna a Takarékbank 38 százalékáért. A múlt héten az adásvételi szerződés negyedik változatát dolgozták át, mielőtt az eladó, a német DZ bank vezetői Budapestre érkeztek. A Takarékbankkal a takarékszövetkezeti rendszerben szeretne meghatározó befolyást szerezni az állam, hogy azon keresztül pörgesse fel a lefagyott hitelezést – írja a portál.

Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: a magyarországi telephellyel rendelkező, de külföldi stratégiai központú bankok az elmúlt öt negyedévben 1400 milliárd forintot utaltak haza. A nagymértékű tőkekivonás nemcsak Magyarországra jellemző, hanem a térségben mindenhol, ahol a külföldi tulajdonú pénzintézetek domináns helyzetben vannak.

A kormány világosan látja, hogy ezzel szemben alternatívát kell nyújtani a kis- és középvállalkozói szektornak a hitelezés biztosítása kapcsán – mondta, kiemelve: ezért született arról döntés, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t kizárólagos állami tulajdonba helyezik.

Giró-Szász András jelezte: a kormány folyamatosan figyeli, hogy milyen egyéb lépéseket tud tenni a kis- és középvállalkozói hitelezés megindulása érdekében, de “ezen túlmenő sajtóhíreket” nem kíván kommentálni. (MTI)

Az államtitkár azt követően beszélt a változtatásról, hogy a kormány honlapján megjelent az építési törvény módosítási tervezete, amely bevezeti az értéknövekedési hozzájárulást, amit lényegében adóként fizetne meg az ingatlantulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti a házát.

Miként arról Szaló Péter beszámolt kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az az építési szabályokat módosító törvény tervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Ilyen lehet például a közpénzből megépített csatorna, út, vagy a mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítése. Ez utóbbi esetben akár százszorosára is emelkedhet egy földterület ára – fejtette ki a helyettes államtitkár.

Az értéknövekedési hozzájárulást csak a közpénzből megvalósult beruházás, vagy a településrendezési döntés miatti értéknövekedés után kell megfizetni, a mértéke az emiatti értéknövekedés 10 százaléka.

Két további feltétele is van a helyi önkormányzat által kiszabható hozzájárulásnak: előtte el kell készíteni az ingatlanérték katasztert – hogy nyomon követhető legyen az értéknövekedés – illetve csak az ingatlan eladásakor kell fizetni. Aki bent lakik a saját házában, lakásában, bármennyire nő a jelzett okok miatt az értéke, a növekedés után nem kell hozzájárulást fizetni.

Az új teher elsősorban azokat érinti, akik üzleti céllal adnak-vesznek ingatlanokat – mondta Szaló Péter. (Bankometer, MTI)

Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint 2011-ben az ingatlanokat tekintve az ország legdrágább tíz kistérségéből öt a tóval volt határos, és a 280 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a fonyódi és a siófoki kistérség Budapestet is megelőzi. A Balaton-parti ingatlanok iránti kereslet 2011 vége óta egyértelműen élénkülésnek indult, és a lendület a végtörlesztési hajrá lecsengésével sem hagyott alább, később pedig a nyári szezonra csúcsosodhat ki.

A Balaton déli partján a 15 millió forint körüli vételárú ingatlanokat keresik, a vízpart közelsége, a társasház és környezetének minősége akár 20 millió forint környékére is “feltornázhatja” az ingatlan árát. Az érdeklődők egyre inkább a praktikus szempontokat veszik figyelembe, így a tároló, a gépkocsibeálló megléte ma már elsődleges szempontnak számít.

A Balaton északi partján a legnépszerűbb környékek közé Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany és szomszédsága tartozik. Ezeken a területeken leginkább a 10-15 millió forint körüli kisebb nyaralók, családi házak és az építési telkek keresettek.

A régebbi típusú, jellemzően egyszobás nyaraló apartmanok iránt is megnőtt az érdeklődés. Ezekért 4-7 millió forint körüli összeget hajlandóak fizetni a vevők.  Újra jelentkeznek érdeklődők továbbá a Balaton-felvidéken található kis házakra, telkekre, amelyeknél a romantikus környezet és a balatoni panoráma mellett már kiépített infrastruktúrát, utat, közműveket is elvárnak. (MTI)

A politikus az M1 Az Este című műsorában azt is kifejtette: bár a gazdaság jelentős javulására nem lehet számítani a következő fél-egy évben sem, az év második felében a német konjunktúrának köszönhetően erősödhet a magyar gazdaság teljesítménye is.

A magyar kormány érdeke Varga Mihály nyilatkozata alapján az, hogy minél hamarabb megállapodjon a hitelről a nemzetközi szervezetekkel, és továbbra is az a célja, hogy  elővigyázatossági hitelmegállapodást kössön. Elsősorban biztonsági hálóra van szüksége az országnak, ahhoz, hogy a piacról finanszírozhassa magát. A magyar kormánynak nincsenek feltételei, de a piac által elvárt 15 milliárd eurós három éves futamidejű megállapodás elfogadható a kabinet számára is – jelezte a miniszter.

A gyors megállapodás elemzők szerint teret nyithatna a forint erősödésének, s annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklust indítson, amely hozzájárulhatna a banki hitelkamatok csökkentésének is. (Bankometer, MTI)

A 2010-ben bevezetett válságadók a távközlési szektor valamennyi szolgáltatóját terhelik. Így – amennyiben a kormányzat ragaszkodik az ágazatra kivetett újabb különadóhoz – a versenysemlegesség és az egyenlő elbánás elvének megfelelően a szolgáltatók indokoltnak tartanák, hogy a műsorterjesztők is vállaljanak részt a teherviselésben.

A három társaság közölte: ha javaslatukat a jogalkotó elfogadná, akkor a magánszemélyek előfizetését a kormány által javasolt 700 forint helyett havonta legfeljebb 400 forint terhelné, a vállalati előfizetők előfizetését pedig a kormány által javasolt 2500 forint helyett havonta legfeljebb 1400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna.

A szolgáltatók egyebek mellett azt is javasolták, hogy a külföldi roaming (barangolás) szolgáltatásra az új adó ne terjedjen ki.

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közleménye szerint részletes álláspontjukat, illetve közös javaslatukat hétfőn éjjel elküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. (MTI)

Patai Mihály szerdán a sajtónak elmondta: a bankszövetség elnöksége egy négytagú delegációt nevezett ki Gyuris Dániel alelnök vezetésével, amelynek tagjai a Raiffeisen, a K&H és az FHB vezérigazgatói. Kedden este megállapodtak a bankszövetség tárgyalási pozíciójáról, a bankszövetség megfogalmazta azon javaslatait, amelyek révén vissza lehet a terheket arra a szintre nyomni, amiben tavaly decemberben megállapodtak. Van egy konkrét írásos tárgyalási irányelvük, amit a következő napokban juttatnak el a kormánynak – mondta.

Kell felső korlát

A pénzügyi tranzakciós illetéket nem lehet kikerülni, ezt a kormány elhatározta, részünkről az a bölcs megoldás, hogyha megpróbálunk egy kompromisszumot találni a kormánnyal, de ez mindenképpen csak kisebb teher lehet, mint amelyről most beszélnek. Ha a harmadik évben ilyen mértékben megterhelik a bankszektort, az meggátolja, hogy a hitelezés beinduljon Magyarországon, ami nem érdeke a kormánynak sem – jelentette ki a bankszövetség elnöke.

Nem a mértékről tárgyalnak – mondta -, hiszen a kormány eldöntötte, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke egy ezrelék lesz. Elengedhetetlennek tartják azonban, hogy az egyedi tranzakcióknak legyen felső határa, kizárt ugyanis, hogy a több tízmilliárd forintot mozgató vállalatok és magánemberek ezt a terhet elviseljék.

Kötelező bankszámlanyitás?

A javaslatokról annyit árult el, elképzelhetőnek tartja, hogy más típusú illeték vagy teher terhelje például a készpénzmozgást a vállalatok között, mint a banki átutalásokat. Azt is el tudja képzelni, hogy a magyar gazdaság kifehérítése érdekében kötelezővé tegyék a bankszámlák nyitását minden vállalkozás és magánszemély számára. De ezek olyan indító tárgyalási pozíciók, amelyek túlmutatnak a tranzakciós illetéken – tette hozzá.

Emlékeztetett: a bankok tavaly decemberben 2013-ra szektorszinten 60 milliárd forintos teherről állapodtak meg a kormánnyal, így készült a szektor, “ez az a felső határ, amit el fogunk tudni tűrni, és ennek mértékében kell tudni megállapodni a kormánnyal” – mondta.

Azokra kell terhelni, akik el bírják viselni

Patai Mihály szerint a kompromisszumot meg lehet találni. Ha a kormánynak szüksége van erre a 100-150 milliárd forintra, lehet úgy strukturálni a terheket, hogy arányosan a bankszektorra is jussanak, és azokra is, akik el tudják viselni.

A kompromisszumok a következő hetekben ki fognak alakulni. “Abban viszont biztos vagyok, hogy a kormány részéről is van kompromisszumkészség, erről biztosítottak. És én is mindenkit arról szeretnék biztosítani, hogy a bankszektor is együtt akar működni a kormánnyal, ebből következően lesz megállapodás” – mondta. (MTI)

Töröcskei István vezérigazgató és Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes emlékeztettek: az állampapok népszerűsítését 1995-ben vette át az akkori Pénzügyminisztérium, majd az ÁKK a Magyar Nemzeti Banktól.

Nyolc évvel ezelőtt még a teljes magyar államadósság 10 százaléka volt a hazai lakosságnál, 2011 végére ez az arány 3,5 százalékra csökkent – figyelmeztetett Borbély László András, hozzátéve: az új reklámkampány célja ennek a trendnek a megfordítása.

Az ÁKK vezetői hangsúlyozták: az állampapír egyaránt előnyös befektetési forma az ország és az állampolgár számára is: a belföldre kifizetett kamatokból ugyanis jövedelem lesz, ami pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, másrészt az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség.

Borbély László András beszámolója szerint a kormány ezért új stratégiát hirdetett, melynek része, hogy az állampapírokhoz kedvező hozamot kínálnak, fejlesztik a belföldi értékesítési hálózatot, valamint erős marketingkampányt indítanak.

Koltai Lajos a sajtóbemutatón elmondta, azért vállalta el a felkérést, mert úgy érezte, fontos ügyet szolgálhat. A neves operatőr-rendező elárulta: több száz jelentkezőt néztek meg, hogy az imázsfilmhez érdekes, esetleg szabálytalan, de ezzel együtt szép arcokat találjanak, amelyeket a spotban a kamera közelről mutat. A tizenhat, külön feltűnő arc végül tablószerűen keretbe kerül, és feltűnik a reklám “Több mint üzlet” szlogenje. Zságer Balázs felidézte: mindig is érdekelte a filmzeneszerzés, ezúttal pedig különösen vonzotta, hogy egy olyan szakmai múlttal rendelkező operatőr-rendezővel dogozhat, mint Koltai Lajos.

Újságírói kérdésre válaszolva Borbély László András közölte: terveik szerint a keddtől vetített imázsfilmből lesznek kibontva az egyes állampapír-termékek reklámfilmjei. Az első ilyen júniusban a Prémium Magyar Államkötvény reklámja lesz, de a későbbiekben még kettőt terveznek – árulta el a vezérigazgató-helyettes.

Az ÁKK 2011 decemberében hirdetett közbeszerzési eljárást az állampapírok értékesítését támogató kreatív koncepció elkészítésére és az azzal kapcsolatos anyagok előállítására 120 millió forintos keretösszeggel. A nyertes áprilisban a HG360 Reklámügynökség Kft. lett, amely 2013 végéig készít kreatív kommunikációs anyagokat az Államadósság Kezelő Központ számára. (MTI)