A Bankometer árfolyamgát-szimulátorával elvégzett számítások szerint miközben 15-25 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlete azoknak, akik belépnek az ígéretek szerint április elejétől elérhető rendszerbe, nem nő érdemben a hitel teljes futamidejére számított költség, sőt, egyes esetekben akár mérséklődhet is ez az összeg. Ha tehát a napokban megjelenő, részletes szabályokat tartalmazó törvénymódosítással nem változtatnak érdemben a feltételeken a legtöbb devizahitelesnek érdemes kérni a devizahitele törlesztési árfolyamának rögzítését.
Egy 2007 júliusában 149 forintos svájci frank mellett 20 évre felvett 5 millió forintos hitel törlesztőrészlete jelenleg közel 89 ezer forint, amely az árfolyamgát rendszerbe belépve – a ma ismert feltételek szerint – szűk 62 ezer forintra csökkenne. Mindezzel párhuzamosan a hitel teljes költsége (tehát az az összeg, amelyet a tőke törlesztésén túl a kölcsön lejáratáig ki kell fizetni) a Bankometer árfolyamgát-szimulátorán elvégzett számítás szerint a pénzpiaci folyamatok függvényében mindössze 2-33 ezer forinttal növekedne összességében. Magyarán a törlesztés egy részének későbbi időszakra tolása még szélsőséges devizapiaci mozgások és nagyon magas kamat mellett sem kerülne sokkal többe azoknak, akik a rendszerbe belépnek, mint amennyit egy hónap alatt a törlesztőrészlet csökkenésével megspórolnak.
Még kedvezőbb a helyzet egy az előzővel azonos feltételekkel 2008 idusán, az akkor érvényes 144 forintos svájci frank árfolyamon felvett hitelnél. Itt – miközben a havi törlesztőrészlet jelenlegi 92 ezer forintról a rendszerbe belépve 64 ezerre csökkenne – a futamidő végéig kifizetendő tőkén felüli költség még mérséklődne is, 8-9 ezer forinttal.
A Bankkecske becslése
A Bankometer árfolyamgát-szimulátora a jövőbeni pénzpiaci folyamatokat illetően három forgatókönyvet (pesszimista, realista, optimista) vázol fel. A borúlátó nézetek gyenge forinttal (240-260 forint közötti svájci frank árfolyammal), illetve magas (12-15 százalék közötti) forintkamatokkal, az optimista ennél lényegesen konszolidáltabb helyzetet (220-160 közötti frankot és 11-6 százalék közötti forintkamatokat) feltételezve kalkulál, a realista pedig a középutat jelenti a szélsőértékek között. A paraméterek azonban szabadon változtathatók a rendszerben, s, aki esetlegesen azon gondolkodik, hogy él az árfolyamgáttal, jó, ha minden eshetőséget végiggondol mielőtt meghozza döntését.
Annak alapján tehát, amit eddig tudunk az árfolyamgátról mindenkinek érdemes a lehetőséggel élni, bár a konkrétumokról egyelőre sokkal kevesebbet tudunk, mint amennyit szeretnénk.
A héten meglehetnek a szabályok
A kormány a Magyar Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodás értelmében azt vállalta, hogy „2012. január 31-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénnyel kapcsolatban…”, amely az árfolyamgát pontos feltételeit is tartalmazná.
A jogszabály azonban egyelőre nem jelent meg. Január közepén – amikor a közalkalmazott devizahitelesek megsegítéséről volt tájékoztatás – a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy a Tisztelt Ház 2012. évi első üléséig (ez február 13-án lesz) benyújtja a javaslatokat az Országgyűlésnek. Ezen a héten várható tehát itt változás. Addig csak arra lehet építeni, ami a kormány és a Bankszövetség megállapodásának jegyzőkönyvvéből kiderül (a Bankometer árfolyamgát szimulátora ezekre az alapfeltételekre épül).
Kik, mikortól?
Az árfolyamgát rendszerbe 2012 április elejétől az év végéig lehet majd belépni. A program keretében a svájci franknál 180-270, az eurónál 250-340, a jennél 2,5-3,3 forint közötti árfolyamoknál a deviza jelzáloghitelek törlesztését az adós a sávhatár alsó szintjén teljesíti majd. (Az alsó szint a franknál és az eurónál megegyezik a végtörlesztésnél alkalmazottnál, a jenhitel esetén 0,5 forinttal magasabb.)
A rögzített, illetve az aktuális árfolyamon számolt törlesztés különbözetét két külön számlán vezetik majd: az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. A hitelesek terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla pedig a bankközi kamat szerint (tehát ahhoz képest, amilyen kondíciók mellett a lakosság általában hitelhez jut) kedvezményesen kamatozik majd.
Abban az esetben, ha olyan szélsőséges deviapiaci mozgások következnének be, hogy az árfolyamok a meghatározott sáv (franknál 270, eurónál 340, jennél 3,3 forint) felső határa fölé emelkednének, az ehhez kapcsolódó tehernövekedést teljes egészében (kamat és tőkenövekményt illetően egyaránt) az állam vállalja.
Az árfolyamgát lehetőségével – egyelőre szintén csak a kormány-Bankszövetség megállapodása alapján – mindenki élhetne, akinek nincs 90 napot meghaladó tartozása. (Bankometer)
