A Magyar Nemzeti Bank mai ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 7 százalékos alapkamaton. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy az infláció jövőre számottevően magasabb lesz, mint azt az MNB szakértői a Széll Kálmán Terv 2.0 előtt várták.

A 7 százalékos jegybanki alapkamat tartásáról döntött mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A döntés meglepetést okozott a piacon, az elemzők 0,25-0,5 százalékpontos emelésre számítottak.

Kamatemelésről dönthet a piaci várakozások szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen, bár a mértékről megoszlanak a vélemények: a többség szerint 0,25-0,5 százalékpont közötti változásra lehet számítani. Az alapráta tavaly január-november között 6 százalék volt, majd a novemberi és decemberben 0,5-0,5 százalékkal nőtt, elérve a 7 százalékot.

Az év első napjaiban tapasztalt forint gyengülést és kötvényhozam emelkedést a kormány és az IMF között zajló tárgyalások biztató előmenetele mérsékelte valamelyest, ez azonban csak egy soron kívüli kamatemelés kivédésére volt elég. Mivel az országkockázati felár jelenlegi szintje és az euró/forint árfolyam továbbra is magas kockázatot mutat a külföldi befektetők részéről, a holnapi, soron következő ülésen elkerülhetetlennek tűnik az újabb szigorítás - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja Selmeczi Gabriella Fidesz szóvivő nyilatkozatát a jegybanki alapfeladatok ellátásával kapcsolatban - közölte a jegybank sajtóosztálya.

A monetáris tanács újabb 50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A lépés várható volt, elemzők már az előző 50 bázispontos emelésnél felhívták a figyelmet arra, hogy várhatóan nem ez az utolsó. A hírre a forint erősödésbe kezdett.

Attól hangos a piac, hogy a jegybanki alapkamat emelése valószínűleg az első lépés volt. Simor András jegybankelnök további kamatemeléseket is kilátásba helyezett, amennyiben Magyarország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlen marad. Tehát, ez az 50 bázispontos emelés úgy tűnik egyelőre a minimum, és lehet ennél feljebb is. Persze ez sok mindentől függ. Legfőképpen az IMF-el való megállapodástól, na meg a bankok és a kormány közötti tárgyalások eredményeitől.

A Monetáris Tanács egyelőre nem szavazta meg az alapkamat emelését.