Simor András, az MNB elnöke a jegybank „Horgony” című Budapesten tartott konferenciáján kiemelte, a vállalati hitelezés növelése érdekében a bankadót el kellene törölni, vagy minimum az európai országokban érvényesített szintre kellene őket hozni.

Sokan döntenek úgy, hogy végtörlesztés ide vagy oda, maradnak a meglévő hitelüknél, mert beláthatatlannak tartják a kamatkockázatot, vagy egyszerűen nem felelnek meg a forinthitel felvételéhez szükséges elvárásoknak. Arról sokat beszéltünk már, hogy mi lehet a jövője a forinthitel felvételével végtörleszteni kívánó fogyasztóknak, most nézzünk egy kicsit utána, mi történik majd azokkal, akik maradnak a meglévő devizahitelüknél.

Járai Zsigmond és Simor András egyetértett abban, hogy a jegybanknak alig volt eszköze arra, hogy megakadályozza a lakosság deviza-eladósodásának növekedését. Az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén a volt jegybankelnök az előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorlatát hibáztatta a devizahitelek elterjedésért, a mostani elnök pedig az MNB által hivatalba lépése óta tett figyelemfelhívási, javaslattételi lépésekre helyezte a hangsúlyt, hozzátéve: az akkori forintkamatok miatt népszerűek voltak a devizakölcsönök.

Bár a végtörlesztési törvény lakossági fogadtatása lelkes volt, mostanra az a kérdés került a középpontba, hogy a devizakockázatot, vagy a forinthitel kamatainak kockázatát érdemes választani. Lassan kezd kitisztulni a kép, miszerint a forinthitel felvételével történő végtörlesztéskor a további devizakockázatot ki lehet kerülni, viszont a forinthitelek kamatain továbbra is bármikor változtathatnak a bankok.

A bankok arról számolnak be, hogy csak nagyon kevesen akarnak élni a végtörlesztés lehetőségével, egyre inkább bizalmatlanok a fogyasztók. Mi a helyzet a takarékszövetkezeteknél? Tényleg sokan akarnak végtörleszteni? Portálunk interjút készített Terts Andrással, a Takarékszövetkezetek Országos érdekképviseleti Szövetségének elnökével.

Jön az újabb mentőcsomag? Jön az újabb törvénymódosítás? Jön az újabb kamatemelés?

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. felfüggesztette az áthidaló kölcsönigények befogadását október 19-i hatállyal.

A végtörlesztés életbelépésére a bankok szinte egyöntetűen kamatemeléssel reagáltak. Portálunk nemrég hírt adott arról, hogy átlagosan 1,5 százalékos kamatemeléssel találkoztunk. A takarékszövetkezetek komoly versenytársnak bizonyultak. Hirdetéseik alapján alacsony kamatokkal és kedvező feltételekkel adnak forinthitelt. Az átlagosan hirdetett 9 és 10 százalékos kamat ténylegesen, sokkal alacsonyabb, mint a nagy bankok ajánlata.