A végtörlesztésre fordított forinthitelekkel összefüggésben számottevően emelkedett decemberben a háztartásoknak folyósított új jelzáloghitelek értéke, s érdemben nőtt a felszámított kamat is. A személyi hiteleknél ugyanakkor az állomány stagnálása mellett zuhant a ráta. A vállalati szegmensben a forinthiteleknél az alacsonyabb, az eurókölcsönöknél a magasabb összegeknél volt megfigyelhető mérsékelt költségnövekedés az MNB ma megjelent statisztikája szerint.

A lakosság decemberben növelte betéteit és csökkentette hiteleit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett statisztikája szerint. Az adatok között kiemelésre érdemes, hogy a betétállomány úgy nőtt, hogy közben a végtörlesztéshez hitelt viszonylag csekély mértékben vettek igénybe a háztartások. Figyelemreméltó továbbá, hogy a lakosság a forintbefektetések irányába mozdult el. A nem pénzügyi vállalatoknál mind a hitel-, mind a betétállomány csökkent.

Végtörlesztéshez forinthitelt már egyetlen pénzintézet sem ad: utolsóként az OTP is bezárta ezt a kaput.

Mától már az Erste Banknál sem lehet végtörlesztéshez forinthitelt igényelni. A bank témában kiadott közleményében jelezte, hogy az intézkedés a folyamatban lévő ügyeket nem érinti.

A forinthitelből végtörlesztők csaknem fele saját bankjánál maradt annak ellenére, hogy nagy részük egy másik hitelintézetnél jobban járt volna – derül ki a Portfolió.hu elemzéséből.

Nagyon lassan gyűlik az információ a közalkalmazottaknak nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciókról. Lejárt a végtörlesztés bejelentésének határideje, de gyakorlatilag nem tudunk semmit azon kívül, hogy Orbán személyesen levelet küldött minden közszférában dolgozónak arról, hogy gyorsan tessék bejelenteni a végtörlesztést. Aztán arról is jött hír, hogy hamarosan újabb levelet kap mindenki a részletekről. De hogy mikor, és mik a részletek? Arról nem szól a fáma.

A közép-kelet-európai bankszektor megfelelően tőkésített, a tőkemutatók itt lényegesen jobbak, mint Nyugat-Európában, a külső finanszírozási igény limitált; gyengesége ugyanakkor a jelentős devizaalapú és magas nem-teljesítő hitelállomány, s az ennek következtében nagy mértékű tartalékképzés, ami rontja a nyereségességet a KPMG régiós kutatása szerint.

A monetáris tanács 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.