Kamatemelésről dönthet a piaci várakozások szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen, bár a mértékről megoszlanak a vélemények: a többség szerint 0,25-0,5 százalékpont közötti változásra lehet számítani. Az alapráta tavaly január-november között 6 százalék volt, majd a novemberi és decemberben 0,5-0,5 százalékkal nőtt, elérve a 7 százalékot.

Az év első napjaiban tapasztalt forint gyengülést és kötvényhozam emelkedést a kormány és az IMF között zajló tárgyalások biztató előmenetele mérsékelte valamelyest, ez azonban csak egy soron kívüli kamatemelés kivédésére volt elég. Mivel az országkockázati felár jelenlegi szintje és az euró/forint árfolyam továbbra is magas kockázatot mutat a külföldi befektetők részéről, a holnapi, soron következő ülésen elkerülhetetlennek tűnik az újabb szigorítás - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Kedd estére ledolgozta a forint az év első hetében felszedett felesleget: a hazai deviza az egy héttel ezelőtti történelmi csúcsról (324 forintról) a tavaly év végi szintig erősödött (a késő esti órákban 310 forint alatt is járt) az euróval szemben. A kormány megállapodásra törekszik a nemzetközi intézményekkel Az okok között...

Simor András jegybankelnök további kamatemelést is kilátásba helyezett abban az esetben, ha az inflációs kilátások, illetve Magyarország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlen marad.

A monetáris tanács ugyan még nem emelte meg a 6 százalékos jegybanki alapkamat szintjét, elemzők szerint azonban a keddi ülésről kiadott közlemény szóbeli intervenciónak tekinthető, amely azt jelzi, hogy további forintgyengülés monetáris szigorítást von maga után. Ezt azonban a piac már beárazta.

Jön az újabb mentőcsomag? Jön az újabb törvénymódosítás? Jön az újabb kamatemelés?

Bár egyetlen hazai bank sem kommunikálja nyilvánosan, hogy a végtörlesztési törvény bevezetése miatt emelt volna kamatokat, a számok, na és persze az időzítés mégis erre engednek következtetni.