A hitelfelvételről

Amikor pénzre van szükség: a hitelfelvétel

Életpályánk során több alkalommal olyan helyzetekben találhatjuk magunkat, hogy egy-egy nagyobb vagy hirtelen kiadás előtt nem áll rendelkezésünkre a szükséges pénzösszeg. Diákkorban, pályakezdőként vagy felnőtt életünkben olyan nagyobb kiadásaink lehetnek, mint például lakás, autó, vagy nagyobb értékű háztartási eszköz vásárlása, esetleg tanulmányaink fedezése, melyekre nem tudtunk előre megtakarítani. Azt azonban tudjuk, hogy később rendelkezni fogunk azzal a jövedelemmel, amiből nem lenne probléma, mondjuk egy lakásra félretenni 10-15 év alatt.

Ekkor dönthetünk úgy, hogy várunk, amíg lassacskán összegyűjtjük a kellő mennyiségű pénzt, de általában jövőbeli biztos bevételeink, jövedelmeink terhére hitelt veszünk fel, lízingelünk vagy bármilyen formában kölcsönt kérünk. A hitel és a lízing nem más, mint előrehozott fogyasztás, a jövőbeli jövedelmeink előre elköltése. A hitelfelvétellel azonban egyúttal a jövőbeni jövedelmünk egy részéről lemondunk, hiszen azt a törlesztések kifizetésére kell fordítani.

1.1 Hitelfelvétel előtt

Hitelfelvétel előtt néhány alapvető tényezőt meg kell fontolni mindenkinek. Ezek kiemelten a következők:

• Milyen célból szeretnénk hitelt felvenni? Mire szeretnénk fordítani a hitel összegét?
• Mekkora saját erőt tudunk biztosítani?
• Milyen fedezetet, biztosítékot tudunk a bank rendelkezésére bocsátani?
• Melyik banktól veszünk fel hitelt?
• Igénybe veszünk-e ügynöki segítséget?
• És nem utolsó sorban miből tudjuk visszafizetni a hitelt?

Hitelfelvételkor nem szabad csak azt látni, mihez szeretnénk kezdeni a banktól kapott pénzzel (autót, számítógépet, lakást venni), hanem azt is, hogy a hitelt vissza kell fizetnünk. Egy tudatos fogyasztó ilyen esetben végiggondolja, milyen jövőbeni bevételei és költségei várhatóak és ezek különbségéből mekkora összeget tud a hitel törlesztésére fordítani!

A tervezéshez azonban banki és egyéb honlapok segítséget nyújtanak a „Hitelkalkulátoraikkal”. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy a különféle hitelek törlesztésére várható szabad jövedelmünk legfeljebb 50%-a fordítható. Ekkor a váratlan helyzeteket, kiadásokat is kezelni tudjuk, a havonta megmaradó pénzeinket meg tudjuk takarítani, s nem utolsósorban az esetleges kamat- vagy árfolyamváltozásból eredő törlesztőrészlet növekedését is fedezni tudjuk.

Melyik bankot válasszuk? Amelyik a legmegfelelőbb kondíciójú hitelt biztosítja számunkra. És hogy mi a legmegfelelőbb? Erre összetett a válasz. Mindenek előtt célszerű tudni, hogy hitelt nemcsak attól a banktól vehetünk fel, ahol a folyószámlánkat vezetjük. Ezért bátran tájékozódjunk a különböző hitelintézetek, intézmények honlapján, vegyük igénybe a Felügyelet összehasonlító terméktábláit! Nem szabad elsőre engedni csábító ajánlatoknak, hirdetéseknek! Fontoljuk meg alaposan a hitelfelvételt, olvassuk át a tájékoztatókat, kérjünk segítséget ismerőseinktől vagy professzionális közvetítőktől. A hitelfelvétel sok esetben hosszú-hosszú évekre elkötelez minket, nem szabad elhamarkodottan, hirtelen dönteni.
Minden esetben részletesen tanulmányozni kell a hitel kondícióit, különféle feltételeit, s alapos mérlegelés után mindenki ki tudja választani a saját jelenlegi és várható jövőbeni életkörülményéhez, lehetőségeihez és képességének megfelelő hitelkonstrukciót!

Egyre több esetben találkozhatunk a hitelpiacon közvetítőkkel, más néven ügynökökkel . Ha például autót veszünk hitelre vagy lízingeljük, akkor az autókereskedő egyben ügynökként is eljár és helyettünk: kitölti a szükséges dokumentumokat, továbbadja azt a banki munkatársaknak, s innentől kezdve a folyamat úgy zajlik, mintha mi saját magunk adtuk volna be a hitelkérelmet. Ügynökként nemcsak a kereskedő járhat el, hanem bárki, aki ügynöki szerződést köt bármely hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással. Találkozhatunk manapság hitelközvetítő centrumokkal, irodákkal, akik kizárólag azzal foglalkoznak, hogy különböző hitel-termékeket közvetítenek a pénzügyi intézmény és az ügyfél között.
Mi jellemző az ügynökre? Mindenekelőtt az, hogy tevékenységét jutalékért végzi: ritkábban az ügyféltől, gyakrabban a pénzügyi intézménytől a hitel közvetítéséért jutalékot kap. Ha közvetítőn keresztül próbálunk hitelt igényelni, akkor mindenképpen tisztázzuk, kell-e jutalékot fizetnünk, s ha igen, akkor milyen mértékűt? Ha nekünk nem kell jutalékot fizetni, akkor se felejtsünk el egy dolgot: az ügynök motivált azt a terméket ajánlani számunkra, ami után a legmagasabb mértékű jutalékot kapja, esetenként még akkor is, ha nekünk nem az a legmegfelelőbb termék. Mindig győződjünk meg arról, hogy milyen terméket, milyen feltételekkel kíván értékesíteni részünkre az ügynök, kérjünk időt az átgondolásra, a kondíciók, szerződéses feltételek átolvasására.
Tisztázni kell továbbá, hogy hány intézménnyel áll kapcsolatban? Ha csak eggyel, akkor nekünk csak annak az egy intézménynek a termékeit fogja ajánlani, ha többel, akkor – elvileg – van választási lehetőség. Ügynök segítségének igénybe vétele esetén a jutalék tényén és mértékén túl feltétlenül tisztázni kell, hogy az adott ügynök mire jogosult (van, aki csak továbbítja a dokumentációt a banki kapcsolattartónak és van, aki az előzetes hitelbírálat lefolytatására is felhatalmazott, sőt a szerződéskötést is lebonyolíthatja).

1.2 A hitelfelvétel folyamata

Egy hitelügylet felvételének és visszafizetésének folyamata általában a következő:

• Kapcsolat felvétele a bankkal/közvetítővel (Ügyfél)
• Hitelezés feltételeinek megismerése (Ügyfél)
• Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz (Ügyfél)
• Hitelkérelem befogadása (Bank)
• Hitelkérelem megtárgyalása (Ügyfél és Bank)
• Hitelkérelem elbírálása (Bank)
• Döntés a hitelkérelemről (Bank)
• Hitelszerződés megkötése (Ügyfél és Bank)
• Hitel folyósítása (Bank)
• Hitel felhasználása
• Hitel felhasználásának ellenőrzése (ha szükséges) (Bank)
• Hitel törlesztése (Ügyfél)
• Hitel törlesztés nyomon követése (Bank)
• Végtörlesztés esetén: a hitel lezárása (Bank)
• Nem fizetés esetén: tárgyalások, egyeztetés, prolongáció, hitel felmondása, behajtása, fedezetek érvényesítése (Bank)

1.3 A hitel kondíciói

1.3.1 A hitel árazása

A hitelek legfontosabb kondíciója az ára, vagyis, hogy mennyit is kell fizetni a felvett hitel után. A hitel díja több jogcímen felszámított költséget, díjat foglal magában, amely egyrészt a pénz ára (kamat), másrész a banki költségek. A hitel díjának meghatározó eleme a kamatköltség, a hitel teljes díját pedig a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) adja meg.

a) Kamat

A hiteltermékek klasszikus díja a hitelkamat. A hitelkamat számos tényezőtől, de leginkább a bankközi kamatlábtól függ, mértékét befolyásolja még az adós nemfizetésének kockázata is, a várható veszteség, amely függ az adós által nyújtott biztosítékoktól is.
A hitelek kamatozásánál fontos szerepe van a kamatperiódusnak, vagyis annak az időtartamnak, amelyen belül a hitel kamat változatlan. A kamatperiódusok száma alapján megkülönböztethetünk:

• fix kamatozású hiteleket: a teljes futamidő egyetlen kamatperiódus, vagyis a hitelkamat a futamidő végéig változatlan.
• változó kamatozású hitelek: a futamidő több kamatperiódusból áll, egy-egy kamatperiódus hossza 1 hónaptól elvileg akár 5 évig is terjedhet. A kamatperiódus végén a bank módosíthatja a hitelkamatot: ilyenkor általában valamiféle referencia-kamatláb (pl. BUBOR – hazai bankközi kamatláb, vagy külföldi bankközi kamatlábhoz) elmúlt időszakbeli változásához képest kerül megállapítása az új hitelkamatláb.

b) Egyéb díjak, jutalékok, költségek

A bankok az általuk végzett szolgáltatásért díjakat, jutalékokat, költségeket számítanak fel, amelyeket Hirdetményben közzé kell tenniük. A költségek lehetnek egyszeriek vagy éves szinten fizetendőek, fix mértékűek vagy a hitelösszeg százalékában kifejezettek.

• Hitelbírálat díja: a hitelbírálat a hiteldöntéstől (azaz a hitelkérelem elfogadásától vagy elutasításától) függetlenül felszámított díj, általában egy fix összeg.
• Értékbecslési díj: a biztosítékul felajánlott vagyontárgyakat (ingatlanokat) általában kötelesek vagyunk a bank által elfogadott értékbecslő cég által értékeltetni, ennek a díja az értékbecslési díj.
• Szerződéskötési díj: A bank a szerződés elkészítésével járó adminisztratív költségeinek díját számítja fel.
• Közjegyzői díj: A szerződések közjegyzői okiratba foglalásáért a közjegyző által felszámított díj, amelyet a bankok általában az ügyféllel fizettetnek meg.
• Folyósítási jutalék: a hitel folyósításáért felszámított egyszeri díj, amely a hitel folyósításnak időpontjában válik esedékessé, pontosabban a folyósítási jutalékkal csökkentett összegben kapjuk meg a hitelt.
• Kezelési költség: A hitelbírálatért hitelügylet kezeléséért felszámított egyszeri vagy rendszeres díj.
• Rendelkezésre tartási jutalék: A hitelkeretből aktuálisan fel nem használt hitelösszeg rendelkezésre tartásért felszámított díj.
• Szerződésmódosítás, előtörlesztés díja: a bank a szerződésmódosításért vagy a futamidő végénél korábban történő visszafizetés esetén a felmerülő költségei fedezése céljából jutalékot számít fel.
• Késedelmi kamat: fizetési kötelezettség időben való nem teljesítése esetén felszámíthat a bank késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértékét a hitelszerződésben határozza meg a bank.

c) Teljes Hiteldíj Mutató (THM)

A hitelek árát a teljes hiteldíj mutatóval (THM) kell kifejezniük a hitelintézeteknek a banki ajánlatok lehető legjobb összehasonlíthatósága érdekében. A THM a teljes hiteldíjat viszonyítja a hitelösszeghez a belső kamatlábszámítás eszközével.

A THM kiszámítása során a legkritikusabb pont, hogy milyen költségeket számítunk bele a teljes hiteldíjba. A THM-be minden, a banknak az eredeti hitelszerződés teljesítéséből adódó fizetendő költséget be kell számítani, beleértve az ügyfél által a nem a bank, hanem harmadik szereplő számára fizetendő díjak egy részét (pl. értékbecslés díja vagy helyszíni szemle díja), de nem kell beleszámítani alapvetően azokat a költségeket, amelyek a hitelszerződés nem teljes mértékű teljesítéséből adódnak (pl. prolongálási költség, késedelmi kamat). Nem kell a THM.be számítani továbbá a biztosítási és garanciadíjakat, az átutalási díjakat (tehát annak díját, hogy az adós a törlesztést folyószámlájáról a hitelszámlára átutalja) és a közjegyzői okiratba foglalás díját sem.

A THM korlátja azonban, hogy nem tudja például figyelembe venni a változó kamatozású hitelek esetében a kamatok emelkedéséből származó kockázatot, illetve a devizahitelek esetében az árfolyamkockázatot.

1.3.2 A hitel lejárata

A hitel futamideje szerint az alábbi lehet:

• Rövid lejáratú hitelek: felhasználása és visszafizetése 12 hónapon belül történik
• Középlejáratú hitelek: 36-48 hónapot meg nem haladó hitelek
• Hosszú lejáratú hitelek: 36-48 hónapon túli hitelek

1.3.3 A hitel törlesztése

Lakossági hitelek törlesztése tipikusan egyenlő részletfizetésű, ún annuitásos. Ennek a hiteltörlesztési konstrukciónak jellemző sajátossága, hogy az egyenlő összegű részletfizetések összegéből eleinte kisebb, majd egyre növekvő hányadát teszi ki a hiteltartozás törlesztésére fordítható rész.

A lakossági hitelek további törlesztési módja:

• Egyösszegű törlesztés: a hitel törlesztése lejárat végén egy összegben történik, s a közbeeső időszakban csak az esedékes kamatokat kell megfizetnünk.
• Egyenletes törlesztés: A tőketörlesztés minden egyes esedékességi időpontban ugyanakkora összegű. Ebben az esetben a hitelállomány folyamatosan csökken, ezért az esedékes kamatok mértéke is csökken, ami azt jelenti, hogy a visszafizetés során folyamatosan egyre kisebb részletösszegeket kell fizetnünk.
• Változó összegű törlesztés: ritkább esetekben előfordulhat, hogy a tőketörlesztőrészlet nem állandó, hanem az ügyfél visszafizetési képességének megfelelően változik.

1.3.4 A hitel devizaneme

A hitel devizaneme szerint két hiteltípust különböztethetünk meg:

• Forinthitel: Minden olyan hitel, amelyet Magyarországon hazai pénznemben nyújtanak.
• Devizahitel: Az a hitel, amelynek összegét valamely külföldi fizetőeszközben határozzák meg és tartják nyilván, de mind a folyósítás, mind a törlesztés forintban történik. Pontosabban ezen hiteleket deviza alapú hiteleknek kellene nevezni.

1.4 Lakossági hiteltermékek

Ebben a részben megvizsgáljuk, milyen főbb hiteltermékek állnak a lakossági ügyfelek rendelkezésére.

A hitel típusát minden esetben úgy kell kiválasztani, hogy minél inkább összhangban legyen a hitelfelvétel céljával. Ha erre nem törekszünk, a törlesztéskor komoly problémákkal is szembesülhetünk!

1.4.1 Fogyasztási hitelek

A fogyasztási hitelek a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtja a pénzügyi intézmény, valamint ide tartoznak a felhasználási célhoz nem kötött hitelek is.

a) Folyószámlahitel

Folyószámlahitel – mint azt a neve is jelzi – a folyószámlához kapcsolódik, így csak ott lehet igényelni, ahol folyószámlát vezetünk. A hitel segít átmeneti készpénzzavarok áthidalásában. A hitelintézet hitelbírálatot követően megállapít egy hitelkeretet jellemzően a számlára érkező rendszeres átutalások nagysága alapján, és ezen hitelkeret erejéig a bankszámla túlterhelhető, vagyis folyószámla egyenlegünk pozitívból negatívba mehet át. A hitelkeret szabadon, hitelcél megjelölése nélkül, tetszés szerinti ütemezésben felhasználható. A folyószámlahitel fedezete a bankszámlára érkező rendszeres jóváírások, általában a bank további fedezetet nem szokott kérni. Az igénybe vett hitel törlesztése a jóváírási forgalomból automatikusan történik. A törlesztést követően a hitelkeret ismét felhasználható.

b) Személyi hitel

A személyi hitel célhoz nem kötött, szabad felhasználású hitel, így elvileg tetszőleges célra fel lehet használni a váratlan pénzkiadások fedezetétől egészen a családi nyaralás finanszírozásáig. A hitelintézet az adós személyét, jövedelmi és vagyoni helyzetét vizsgálja és finanszírozza. Személyi kölcsönt roppant egyszerű és gyors igényelni, a hitelkérelmi formanyomtatványt kitöltve hiteligénylőként egyszerűsített, pontozáson alapuló minősítési rendszerbe kerülnek az adataink, amely alapján azonnal és automatikusan megszületik a döntés. A személyi kölcsön futamideje akár 6 év is lehet, de tipikusan 2-3 év szokott előfordulni. A személyi kölcsön esetében a hitelintézet ritkán kér fedezet, ha mégis, akkor is inkább adóstárs vagy ritkább esetben kezes bevonását, semmint tárgyi fedezetet.

c) Hitelkártya

A hitelkártyák szintén szabadon, kötöttségek nélkül felhasználható. A hitelkártyával a hitelintézet által részünkre meghatározott hitelkeret teljes kihasználásáig, vagyis igénybevételéig ugyanúgy fizethetünk és ATM-ből készpénzt vehetünk fel, mint a hagyományos betéti kártyával.

d) Áruhitel

Az áruhitel célja valamely tartós fogyasztási cikk (hűtőszekrény, mosogatógép stb.) megvásárlása. A személyi kölcsönnel szemben az áruhitelt általában abban a kereskedelmi egységben (üzletben, áruházban, stb.) igényelhetjük, amelyikben az adott terméket meg szeretnénk vásárolni. Az áruhitelt viszonylag egyszerű és gyors igényelni, a hitel fedezetét a megvásárolt áru jelenti, így alacsony jövedelem mellett is igénybe lehet akár venni. Az áruhitel jellegzetessége, hogy a hitelt felvevő nem pénzhez jut, hanem áruhoz, szolgáltatáshoz, a hitelintézet a hitel összegét az üzletnek, kereskedőnek folyósítja, viszont a törlesztéseket már nekünk kell az intézmény felé fizetnünk!

1.4.2 Ingatlan fedezet mellett nyújtott hitelek

Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitel (más néven jelzáloghitel) alapvető célja, hogy a lakáshelyzetünkben tervezett változtatásokat (pl. új lakás vásárlás, családi ház felújítása, bővítése stb.) finanszírozzuk. A hitelintézetek kínálnak szabad felhasználású jelzáloghiteleket is, ami akkor hasznos, ha van terhelhető ingatlanunk, nincs szükségünk nagyon gyorsan a hitelre, mivel kamata jóval a személyi kölcsön vagy folyószámlahitel kamatszintje alatt van. A jelzáloghitelek futamideje tipikusan hosszú, 5-35 év között mozoghat. (A hitel kérelmezésekor a futamidő kiválasztásakor figyelni kell a háztartás jövedelmének terhelhetőségére is, amint azt az előző alfejezetben már ismertettük. Fontos szem előtt tartani, hogy az alacsonyabb törlesztőrészlet általában hosszabb futamidővel jár!)

A legfontosabb specialitás, hogy rendelkeznünk kell egy vagy több jelzálogbejegyzésre képes (azaz per-, teher és igénymentes) ingatlannal, amit a bank a hitel folyósítása előtt értékbecsültet (az értékbecslői szakvélemény célja az ingatlan forgalmi értékének és forgalomképességének megállapítása, amely alapján a hitelintézet meg tudja állapítani az ingatlan ún. hitelfedezeti, más néven beszámítási) értékét), és utána megterheli (jelzálogbejegyzés formájában) a folyósított hitel összegével. A folyósított hitel összege általában a fedezetül felkínált ingatlan hitelfedezeti értékének körülbelül 50-60%-a szokott lenni, de a finanszírozási mérték hitelintézetenként és termékenként eltérhet. Kiegészítő fedezetként a hitelintézetek adóstárs vagy kezes bevonását kérhetik.

a) Lakáshitel

A lakáshitel célja klasszikusan egy lakóingatlan (legyen az akár új vagy használt lakás vagy lakótelek) megszerzése, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése.
Nagyon sok altípusa létezik, attól függően, hogy új vagy használt lakásról; vásárlásról, építésről vagy korszerűsítésről van szó, kapcsolódik-e hozzá állami támogatás; volt-e korábban rendszeres lakáscélú előtakarékossági betétünk.
A lakáshitelt forint és deviza alapon is igénybe vehetjük, ez utóbbi esetben azonban számolni kell az árfolyamkockázattal. Hozzá kell tenni azonban, hogy államilag támogatott kedvezményes kamatozású hiteleket csak forintban lehet felvenni.

b) Szabad felhasználású jelzáloghitel

Gyakorlatilag ingatlan fedezet mellett nyújtott személyi kölcsön ez a konstrukció, a hitelintézet nem kéri számon rajtunk, hogy mire fordítottuk a folyósított hitelösszeget, viszont a felajánlott ingatlanunkra jelzálogjogot jegyzett be, s nem utolsó sorban a felvehető hitel legnagyobb összegét is az ingatlan értéke határozza meg.

c) Adósságrendező hitel

Az adósságrendező vagy más néven konszolidációs hitel egy speciális jelzáloghitel, amelynek célja más vagy több banknál fennálló vagy kedvezőtlen kamatozású elsősorban jelzáloghitelek kiváltása kedvezőbb kamatozású hitellel.

1.4.3 Speciális hitelek

a) Lízing

A lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat, amely lehet autó, ingatlan, vagy egyéb nagy értékű tárgy), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek átenged. Tehát ha például autót lízingelünk, akkor a futamidő alatt a tulajdonos a lízingbe adó marad, azaz a lízinggel foglalkozó intézmény, mi pedig a használatra vagyunk jogosultak. Szerződéskötéskor a lízingbe adó lehetőséget teremt arra, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával a jószág a lízingbe vevő tulajdonába menjen át, maradványértéken. A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő.

b) Diákhitel

Az ember életpályája során először a diákévek alatt vehetünk fel hitelt. Egyetemi éveink alatt, főleg az elején, még nem dolgozunk, így nem rendelkezünk jövedelemmel, a tanulás viszont számtalan kiadással járhat: tandíj, tankönyvek, albérlet, kollégium és további mindennapi kiadások. Ezekre sokszor nem elég az ösztöndíj és a szülőktől kapott pénz. 2001-ben hívták életre a Diákhitel konstrukciót, melynek keretében a nappali tagozatos felsőoktatási intézményben tanuló 40 év alattiak juthatnak kedvezményes feltételek mellett hosszú lejáratú hitelhez.

„A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve a családja anyagi teherviselő képességétől…” (Hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV.12.) Korm. Rendelet 1. §-ából, részlet)

c) Lombard hitel

A lombard hitel valamilyen értékpapír, jellemzően állampapír, részvény vagy kötvény fedezete mellett folyósított hiteltípus. Az értékpapír óvadékba helyezése után igénybe. A hitelösszeg nagysága alapvetően az értékpapír értékétől függ. A hitel futamideje általában 1 éven belüli.
A lombardhitel speciális típusa, amikor a hitelintézet nem értékpapír, hanem lekötött betét fedezete mellett nyújt hitelt.

d) Befektetési hitel

A befektetési hitel inkább befektetési forma, amely kizárólag értékpapír-vásárláshoz felhasználható hitelt biztosít. A befektetési hitelügylet célja az értékpapír vásárlásához rendelkezésre álló saját pénz- és értékpapír-állomány hitellel történő kiegészítése. Ekkor a portfolió létrehozása során a portfolió egy részét hitelből finanszírozhatjuk. A hitel fedezeteként a megvásárolt értékpapírok szolgálnak. A hitelintézetek azonban gyakran kikötik, hogy mely értékpapírok vásárlására adható befektetési hitel.

e) Időskori pénzfelvételi lehetőségek

Időskorban előfordulhat, hogy a nyugdíjnál magasabbak a kiadásokra kell számítani és nem rendelkezik a nyugdíjas egyéb megtakarításokkal sem. Ekkor, ha rendelkezik ingatlannal, a bankok annak fejében hajlandóak hitelt nyújtani, mégpedig úgy, hogy az ingatlan ellenében havonta egy előre meghatározott összeget fizetnek a hiteligénylőnek élete végéig. A kölcsön összege szabadon felhasználható, előre meghatározott célhoz nem kötött. A folyósítás általában forintban történik, de léteznek már euró alapú konstrukciók is.

Az ismertető anyagot a

készítette.